Málnapatak

Akkumulátoros vs szivattyús tárolás

“És a végén mindenki összeáll egy képpé.”

Valóban drága az áram Magyarországon, mert gond van az energiatárolással. És az erre kitalált megoldás magyarázhatja, hogy miért reagált visszafogottan a magyar kormány a Szlovákiában élő magyarok jogkorlátozása kapcsán.

A Válasz Online hozta a hírt, hogy a pozsonyi kabinet egy szivattyús-tározós erőművet tervez építeni Málnapatak környékén az Ipoly felső folyásánál. Ezzel a cikk szerint elsősorban Magyarország energiatárolásának problémája enyhülhetne, hiszen Szlovákia nettó áramexportőr, míg Magyarország az áramszükségletének közel húsz százalékát importálja.

Az erőmű a jelentős szintkülönbség miatt bőven jelentősebb, mint egy dunai vízlépcső: a paksi blokkok néhány órás termelésének megfelelő energiamennyiséget tudna eltárolni. A projekthez kapcsolódó magyar terv egy nyílt beismerése annak, hogy a hangzatos szlogenekkel szemben Magyarországon nincs jelenleg olcsó energia.

Néhány gondolat ehhez

A cikk szerzője, Magyari Péter újságíró szerint a vízpumpálás “a leghatékonyabb módja az áram tárolásának, mert szemben a nagy ipari akkumulátorokkal, bármeddig tartalékolható általa az energia.”

Valóban igaz, hogy hosszabb időtartamú tárolásra ez hatékony és elterjedt megoldás a párolgással együtt is, ugyanakkor az akkumulátoros tárolás során a (megújulókkal megtermelt) elektromos energiát nem kell mechanikai energiává alakítani, így az a víztárolásánál kevesebb energiaveszteséggel jár, ezenfelül az akkumulátorok az inverterek segítségével gyorsabban reagálnak.

Mindkét megoldás klímabarát, ugyanakkor környezeti szempontból mindkettőnek megvan (lokálisan) a hátránya. De a legfontosabb különbség hálózati szinten jön elő.

A zöld átállás egyik legnagyobb kihívása az elektromos hálózat fejlesztése, és ha van egyetlen nagy tárolócsomópont, akkor az nemhogy felszabadítja, hanem potenciálisan még növeli is a hálózati igényeket a csúcsidei visszatápláláskor.

A nappal megtermelt napenergiát minél inkább érdemes helyben eltárolni és az esti órákban felhasználni. Ez a logika érvényes lenne a szélerőművekre is, amik nagyon hiányoznak a jelenlegi magyar hálózatból. A szél fúj éjszaka is, télen is, ráadásul télen még erősebben is. Ez önmagában csökkentené az akut tárolási igényt.

És ha a szél nagyon fúj, akkor helyben fel tudna tölteni akkumulátorokat, és akkor terhelné a hálózatot, ha van erre szabad kapacitás. Több lokális tárolóval virtuális hálózatot lehet létrehozni. Martin Lundberg ebből írta a doktori dolgozatát a lundi egyetemen, linkelek egy vele készült rövid interjút a Svéd Áramtároló és Kiegyenlítő Központ honlapjáról.

Összegezve: a centralizált tárolás nagy teljesítményű határkeresztező és gerinchálózati fejlesztést igényel, míg az elosztott tárolás csökkentheti a helyi torlódásokat.

Persze a vagy-vagy helyett inkább az is-is a megoldás, ha technikai szinten nézzük. Az Orbán-Fico lehetséges háttéralku viszont ennél egy fokkal bonyolultabb, olvassátok el ehhez Magyari cikkét.

A képen a málnapataki víztározó látható jelenleg, amit a Válasz Online FB-oldaláról vettem, ők pedig malinec.sk oldalról.